Házhoz szállítjuk vényköteles gyógyszereit is!

Hívjon minket az alábbi telefonszámokon :

+36 20 376 1465 – Rendelés és információ (Szepesi Tamara)
+36 20 388 4618 – Gyógyszerészeti tanácsadás (Dr. Jánossy Kinga)

Az immunrendszer működése, immunerősítők

Mi az az immunrendszer és hogyan alakul ki?

Az immunrendszer olyan összetett biológiai folyamatok szervezeten belüli hálózata, mely felismeri, kiszűri, megsemmisíti a nem saját (pl. vírus, baktérium) és a megváltozott szerkezetű saját ( pl. rákos) sejteket, struktúrákat. Az immunrendszer szervek (vöröscsontvelő, csecsemőmirigy, lép, nyirokcsomók), szövetek (nyálkahártyához és bőrhöz kapcsolódó nyirokszövet), sejtek (T- és B-sejtek, természetes ölősejtek (NK-sejtek) stb.) sokaságából áll.

Ezek egy része már születésünkkor jelen vannak a szervezetünkben, melyek az ún. veleszületett immunrendszert képezik. Ide tartoznak a természetes ölő sejtek, a granulocyták, a monocyták, a hízósejtek, a makrofágok. A veleszületett immunrendszer működésére jellemző, hogy órákon belül aktiválódik, minden kórokozóval szemben ugyanúgy lép fel (bekebelezi őket) és nincs „immunológiai memóriája” (melynek segítségével az antigénnel való újabb találkozáskor már gyorsabb, erőteljesebb immunválasz alakulhatna ki).

Ezzel szemben a szerzett (adaptív) immunrendszer kórokozó (antigén) specifikus, van immunológiai memóriája, aktiválódásához napokra van szükség, működésében a B- és T-sejtek játszanak fő szerepet. Szerzett immunitásra úgy teszünk szert, hogy a szervezetbe bejutott kórokozó ún. elsődleges immunválaszt vált ki, mellyel legyőzi a fertőzést, ezt megjegyzi a T- és B-memóriasejtek segítségével, így legközelebb egy újabb, ugyanezzel a kórokozóval való fertőződés során már célzottan és gyorsabban (az immunológiai memória segítségével) tud fellépni. Míg az elsődleges immunválasz kialakulásához 2-3 hétre van szükség, addig egy újabb ugyanezzel a kórokozóval való fertőzés esetén már csak 1-10 napra. A szerzett immunitás kialakulhat természetes úton is a feljebb leírt módon, a kórokozóval való megfertőződés során, illetve mesterségesen is a vakcinák, oltások segítségével.

A szervezetünkbe bőrön, nyálkahártyán keresztül bejutó kórokozók először a veleszületett immunrendszer képviselőivel találkoznak, melyek bekebelezik őket. A nyirokkeringéssel a nyirokcsomóba jutva a bekebelezett kórokozó által aktiválódnak, osztódnak és átalakulnak a T- és B-sejtek, melynek során a B-sejtek antitesteket kezdenek el termelni, a kórokozó (antigén) specifikus T-sejtek pedig a fertőzés helyére vándorolnak és ott elpusztítják a kórokozókat (mely folyamatban a B-sejtek által termelt ellenanyagok is részt vesznek). A nyirokcsomóban történő átalakulás és osztódás során B- és T- memóriasejtek is képződnek, melyeknek az immunológiai memória kialakításában van szerepük. Ezt a folyamatot nevezzük sejtes (celluláris) immunválasznak. Azonban  a B-sejtek képesek önmagukban, a T-sejt aktivációja és segítsége nélkül is antitest vagyis ellenanyag képzésre, ekkor beszélünk humorális immunválaszról.

Az oltások által is szerzett immunitásra tehetünk szert. A vakcinákat két nagy csoportra lehet osztani: az aktív és a passzív vakcinák. A passzív immunizáció során már a kész ellenanyagot, antitestet fecskendezik be a szervezetbe. Ilyenkor nem alakul ki tartós immunitás (csak addig, míg az ellenanyag jelen van), mert nem alakul ki immunológiai memória, viszont azonnali védelmet nyújt. Ilyen pl. a koraszülötteknek és tüdő-, szívbeteg csecsemőknek adott Synagis oltás, mely az RSV (respiratory syncitial virus) elleni ellenanyagot tartalmazza.

Az aktív immunizálás során elölt– (pl. veszettség elleni oltás, Sinopharm), legyengített (pl. MMR, bárányhimlő elleni oltás) kórokozót tartalmazó vagy alegység (poliszacharid alegység – pl. pneumococcus elleni oltás; poliszacharid + fehérje alegység; fehérje alegység – pl. Hepatitis-B oltás) vagy génbázisú (pl. SARS CoV-2 elleni Pfizer, Moderna vakcina)  vagy vektoralapú (Szputnyik V, Astra Zeneca) vakcinákat használnak. Az ilyen oltások hatására a szervezetben ellenanyag (antitest) termelődik és sejtes immunválasz (kivéve a poliszacharid alegység vakcináknál), immonológia memória is kialakul. Ezért nem érdemes kétségbe esni, ha az ellenanyag szintet mérő teszttel az oltás ellenére sem mutatható ki jelentős mennyiségű ellenanyag, ez még nem jelenti az oltás eredménytelenségét, hisz a kiváltódótt sejtes immunitás (pl. B- és T-memóriasejtek jelenléte, mennyisége) ezzel a teszttel nem ellenőrizhető. Az immunológiai memória erősödése érdekében az oltások ismételt beadására lehet szükség.

Az immunrendszer betegségei

Immunhiányos állapotról akkor beszélünk, ha az immunrendszer nem tudja betölteni a feladatát a védekezésben résztvevő szervek, szövetek, sejtek elégtelen működése, minősége, mennyisége miatt. Ez a rendellenesség születéstől kezdve is fennállhat, de lehet másodlagosan kialakuló is vírusfertőzés (HIV), hematológiai betegségek, alultápláltság stb. következtében.

Ha az immunrendszer túlzottan reagál egyes, egyébként nem káros fehérjékre (antigénekre), akkor allergiáról beszélünk (porallergia, szénanátha, asztma, ételallergia stb.)

Amennyiben pedig a saját nem megváltozott szerkezetű sejtjei ellen fordul az immunrendszer, akkor autoimmun betegséggel állunk szemben (pl. rheumatoid arthritis, sclerosis multiplex, psoriasis stb.).

(Tavaszi) immunerősítő tippek

  1. Étkezzen egészségesen! Kerülje a félkész termékek fogyasztását, vásároljon nyers, feldolgozatlan ételalapanyagokat és abból saját maga készítse el a reggelijét, ebédjét, vacsoráját! Ha még, vagy már nem elérhetőek a friss gyümölcsök, vásárolja meg őket fagyasztott formában, még így is több vitamint tartalmaznak, mint az édesített, feldolgozott társaik! Az immunrendszer normál működéséhez fontos a megfelelő mennyiségű fehérje bevitele is!
  2. „A vitamin olyan anyag, ami akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg.” /Szentgyörgyi Albert/ Töltse fel vitamin-, ásványianyag- és nyomelem raktárait! Ha étkezéssel nem tudja bejuttatni a szükséges mennyiségeket, vigye be étrendkiegészítő vagy gyógyszer formában az immunrendszer működésében kiemelkedően fontos C-, D-, B-, A- és E-vitamint, cinket, szelént, omega-3-at! Ezek mind létfontosságúak az immunválasz kialakításában, sőt egymás hatását erősítik!1
  3. Szedjen probiotikumot! A normál baktériumflóra megcsappanása (antibiotikumkúrát, hányásos, hasmenéses megbetegedést követően, egészségtelen táplálkozás stb. következtében) a „gyomor-bél rendszeri immunválasz” kialakulását csorbítja.2
  4. Mozogjon rendszeresen! A fizikai aktivitás az egészséges életmód alappillére az egészséges táplálkozás mellett. Ráadásul az alvás minőségén is javít!
  5. Alvása legyen pihentető és elégséges mennyiségű! Egy éjszakai műszakban dolgozó nővérek bevonásával készült vizsgálatban azt találták, hogy az éjszakénkénti 4 óra alvás 72%-ra csökkentette a természetes ölősejtek (a veleszületett immunrendszerünk egyik „tagja”, mely pl. fontos szerepet játszik a rákos sejtek elpusztításában) aktivitását a szervezetükben. Ennek eredményeképp a rák kialakulásának kockázata 1,6-szorosára nőtt a körükben a 11 éves utánkövetéses vizsgálatban.3
  6. Kerülje a stresszt! Lassuljon le! Tanulja meg ellazítani magát! Dolgozzon ki technikákat a „fölösleges gőz” levezetésére!
  7. Nevessen! Játsszon, táncoljon (akár a nappaliban a gyermekével, párjával) nézzen vicces filmeket! A nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét és növelheti a természetes ölősejtek aktivitását!4

Péterné dr. Csiky Orsolya

Kérdése van? Hívjon minket!